A 21. század változó gazdasági környezetében a vállalatok szempontjából két kulcsfontosságú világgazdasági megatrend azonosítható: a digitalizálás (digitization) és a szolgálatosodás (servitization). A digitalizálás röviden az információs és kommunikációs technológia által létrejövő új megoldások fejlesztésekbe és termelésbe való bekapcsolását, míg a szolgálatosodás a fogyasztók számára történő értékteremtésbeli elmozdulásokat jelenti (például közvetlenebb és mellérendelt kapcsolatok kialakítása, törekvés a közös fejlesztések, egyedi ajánlatok, valamint a magasabb szintű testreszabás felé).

A szolgálatosodás megatrendjének következtében fordulatváltás, hogy a termékgyártás már szolgáltatás vezérelt módon történik, vagyis nem a termékek köré fejlesztik a szolgáltatásokat, hanem a fogyasztói igények alapján a szolgáltatások alárendeltjeként valósul meg a gyártás. E szolgáltatások egy részét a vállalatok díjmentesen nyújtják, jellemzőjük, hogy közvetlenül kapcsolódnak a profitot biztosító kulcstermékhez. Az értékalkotás folyamatában a vállalatok legfontosabb céljává a használati érték generálás vált, ahol a termékek és szolgáltatások együttesen adják a fogyasztói problémákból fakadó igények megoldását. A termékesítés ilyen formában történő 21. századi stratégiája gyors, nem lineáris (exponenciális) fejlődést tesz lehetővé. Ezt a szolgáltatások megismételhető, szabványosított formában történő kiajánlása és annak emberi erőforrásokkal összekapcsolódó, ugyanakkor automatizált kihelyezése biztosítja.

 

Új egyensúlyok

E változásoknak történő megfelelésben a vállaltok működésbeli átszervezése is szükséges, melyben a legfontosabb egyensúlyi tényezők a kibocsájtott termékek és a szolgáltatások megfelelő aránya (hibrid balansz), valamint a digitális és fizikai eszközök helyes mértéke (figitális egyensúly).

Figitális és hibrid egyensúlyok a vállalatok működésének átszervezésében

(Forrás: Carsten Linz, Günter Müller-Stewens, Alexander Zimmermann: Az üzleti modellek radikális átalakítása, Pallas Athéné Könyvkiadó, 2018)

 

A 21. századi verseny e folyamatoknak megfelelően új alapokra helyeződik, ahol már nem a jobb minőség vagy az alacsonyabb ár a döntő. A versenyképesség alapját a jó üzletszervezés és vezetés által fejlesztett kapacitások és az a szervezeti tudás (kollektív intelligencia) jelenti, melyek a fogyasztók számára időszerűen megjelenő termékek és szolgáltatások integrált kihelyezését teszik lehetővé.