A MAJD kultúra arra tanít, hogy bármi áron is, de keményen dolgozz, hiszen csakis ez vezet sikerhez. A „majd akkor jöhet a derű” érdekében tett erőfeszítések révén társadalmunk egyre leharcoltabbá, kiégettebbé és megviseltebbé válik. Közülünk néhányan már a szenvedés állandósult állapotába jutottak. Ez egyik oka lehet annak, hogy miért jelent meg az utóbbi időben olyan sok könyv a boldogságról. Szerencsére van egy meglepően egyszerű, ám hatékony ellenszere a MAJD kultúrának. Arra kell erőfeszítést tennünk, hogy a derű most jöjjön. Nem majd valamikor a héten, vagy a mai nap folyamán később, hanem pont most.
Ez a MOST kultúra szemlélete:
Most
Olyan
Szép a
Történet!
Ne aggódj. Nem fogok a könyvben végig betűszóban nyomulni.* De ez az egyszerű szerkezet adja meg a „remélhetőleg majd egy nap” ellenszerét. Ha a MOST kultúra felé fordulsz, most teremtheted meg nemcsak azt a karriert, hanem azt az életet is, amely „megéri”. Ma. Nem csak a végén.
De térjünk vissza egy percre a mi kis metaforikus sivatagunkhoz. Képzeljük el, hogy kegyetlen, száraz és piszkos utunk során egy csodálatos oázishoz érünk. Kiszáradva, kimerülve, napégette bőrrel, az őrület határán egyszer csak egy csillogóan kék vizű medence képe tárul elénk. A hívogató pihenőházat pálmafák árnyéka öleli át, gyümölcslé és étvágygerjesztők várják, hogy degeszre tömd magad. S az egészben az a legjobb, hogy nem délibáb. Valódi. Ismerd csak be, simogatja a lelked a látvány, igaz? Miután a végtelennek tűnő sivatag már minden erődet felemésztette, csakis egy oázisban töltődhetsz fel ismét energiával. Nem véletlen, hogy régen ádáz harcok folytak annak érdekében, hogy kinek az irányítása alatt álljanak a kimerült utazóknak menedéket nyújtó, kereskedelmi központok. Egyesek időről-időre rátalálnak az oázisaikra. Bulijárat Ibizára, fagylalt-parti, kiruccanás YouTube-földre. Olykor egy email és egy telefonhívás között lopva menekülnek a felfrissülést biztosító helyre. Sokan közülük azonban hogyan érzik magukat, amikor ilyen ártatlan kis szórakozással töltik fel magukat? Bűnösnek! Hiszen a MAJD kultúra azt mondatja velünk, hogy nem érdemeljük meg ezeket a pillanatokat. Kirángat minket a mi kis átmeneti paradicsomunkból, és visszaparancsol a kegyetlenül tűző nap alá, hogy folytassuk az erőltetett menetet. A megérdemel szó roppant cseles, mert azt mondja, ha jól viselkedsz, jutalmat kapsz. A MAJD kultúra arra használja a szót, hogy a markában tartson. Most még nem érdemled meg a pihenőt, mert nem fejezted be a dolgod. Nem érdemelsz meg semmiféle szórakozást, amíg mások dolgoznak. Nem érdemled meg múltad lelki terheinek hurcolása miatt. A MAJD kultúra hazudik neked. Hadd tegyek fel egy röpke kérdést: Mialatt a sivatagban vonszolod magad, a víz olyan dolog, amit megérdemelsz… vagy olyan dolog, amire szükséged van?
A MAJD kultúra sótlan szemléletével szemben a MOST kultúra felismeri, hogy a felüdülés percei utazásunk elengedhetetlen részét képezik. Pont annyira, mint amennyire a vízre szükséged van, ha a sivatagon át akarsz jutni. Ugyanezt teszik veled az érdemi, frissítő szórakoztató szünetek is. Hogy mennyire nélkülözhetetlenek? A könyvben számos bizonyítékát látni fogjuk. Íme, egy kis ízelítő. A Harvard Business Review és az Energy Project közös tanulmányában kimutatták, hogy ha egy vezető arra ösztönözte embereit, hogy rendszeresen tartsanak egy kis szünetet, a dolgozók 81 százalékkal nagyobb eséllyel maradtak a cégnél, valamint 78 százalékkal javult egészségi állapotuk és közérzetük. Ráadásul azok, akik legalább kilencven percenként tartottak egy kis szünetet, arról számoltak be, hogy 40 százalékkal kreatívabban tudtak gondolkodni, és 28 százalékkal jobban tudtak koncentrálni. Ki ne vágyna erre? A MOST kultúra szemlélete arról szól, hogyan tudod egy munkanapodat a saját irányításod alá helyezni. Igenis ki kell kérned magadnak egy kis szórakozás előnyeit, és nem azért, mert megérdemled, hanem mert tudod, hogy amiatt nő a teljesítményed.
* Végülis nem én vagyok Gary Busey.
A szövegrészlet Dave Crenshaw: A kikapcsolódás ereje című könyvéből származik.
A könyv megvásárolható a webshopunkban!