Az előrejelzések szerint a városok döbbenetes ütemben fognak növekedni. De hogy ez a javunkat fogja-e szolgálni, vagy ökológiai katasztrófához vezet, az semmiképpen sem tekinthető bizonyosnak. – John Vidal
Mitől lesz egy város okos? Az „Okosvárosok a digitális világban” című könyv ezt a kérdést fejti ki, és ebből a célból leírja, elemzi és ismerteti annak a nézetnek a demokratikus alternatíváit, hogy a válasz kimerül a technológiai szempontokban. A 2008-as globális pénzügyi összeomlást követően a nagyvállalatok az egész világon a városokat célozták meg, hogy technológiákat adjanak el, értékes adatokat gyűjtsenek és elmélyítsék a városi élet magánszféra által történő irányítását. A kormányokkal is összefogtak annak előmozdítása érdekében, ami látszólag csak a városlakók érdekeit szolgálta. Ide tartoznak a biztonságosabb utcák, a tisztább levegő, a hatékonyabb közlekedés, a mindenki számára elérhető azonnali kommunikáció és azok az algoritmusok, amelyek kiveszik az irányítást a gyarló emberi lények kezéből. De a felszín alatt egészen mást találunk. A technológia által vezérelt okosvárosok kiterjesztik a megfigyelést, magántársaságok kezébe helyezik a városok irányítását, szűkítik a demokráciát, paradicsomi állapotokat teremtenek a hackerek számára, és siettetik a katasztrofális éghajlatváltozás bekövetkeztét. Az „Okosvárosok” című könyv kitart amellett, hogy továbbra is nagyon fontos az emberi irányítás, hogy a városokat az emberek teszik okossá, és hogy a valóban „okos” város kiindulópontja az eleven demokrácia, a közösségi terek támogatása, valamint az elkötelezettség amellett, hogy a polgárok az ellenőrzésük alatt tarthassák a technológiát. Ennek érdekében feltétlenül meg kell értenünk azokat a különféle technológiákat, szervezeteket és mítoszokat, amelyek az okosvárosok globális mozgalmát működtetik. Ezenkívül fel kell mérnünk a technológia által vezérelt városokkal szembeni egyre növekvő ellenállást. Könyvem merít a világ sok városában készített esettanulmányokból, amelyek dokumentálják régi városok átalakítását és teljesen új városok létrehozását, és ennek alapján útmutatást kínál a digitális világban zajló városi élet jövőjéhez.
Városállamok
2018-ban az Egyesült Államok városainak kétharmada már alkalmazta az okosvárosok technológiáit, de az ország ennek ellenére sem érte el a vezető helyet ezen a területen. Kína döbbenetes ütemben építi újjá a régebbi városokat és hoz létre újakat, és a települések száma alapján ő vezeti az okosvárosok fejlesztésének listáját. Ugyanis az okosvárosok mozgalma nemzetközi jellegű, és a földgolyó minden régiójában jelen van, Londontól kezdve Szingapúrig, Rio de Janeirótól Delhiig és Fokvárostól egészen Mauritius szigetéig, és az okosvárosok minden jellemzőjét felmutatja. Figyelembe véve az okosvárosok fejlődésének tempóját, aggasztó, hogy milyen kevesen tudnak minderről. Például egy 2018-as felmérés, amelyet 1000 városlakó körében folytattak le az Egyesült Királyságban, azt mutatja, hogy tízből közel hét ember még csak nem is tudja, mit jelent az „okosváros” kifejezés.
A Világbank szerint 2017-ben a világ népességének 54%-a városokban élt, és a bővülés jelenlegi ütemének figyelembevételével ez az arány 2050-re 68%-ra fog növekedni. Ezenkívül a városi közösségek használják fel a világ energiakínálatának közel kétharmadát, és ők a felelősek az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának több mint 70%-áért3. A legnagyobb városok egész térségeket felölelnek, és jobban tesszük, ha modern városállamoknak tekintjük őket (1. táblázat). A mai kort a The Guardian című folyóirat szerint „túlterjeszkedett városok” jellemzik, ilyen például a nigériai Lagos, amely 1960-ban még egy 200 000 lakosú, néhány faluval körülvett tengerparti kisváros volt, de mára több mint 22 millió lakossal rendelkező, 1000 négyzetmérföld területű óriásvárossá duzzadt. És nem ez az egyetlen példa. A Gyöngy-folyó deltájában fekvő Sencsen 1980-ban még körülbelül 30 000 lakosú álmos kisváros volt, de ennek a kínai városnak a népessége mára 12 millió fölé emelkedett. Ezeknek a változásoknak az egyik következménye1. ként a tervezők, a fejlesztők és a politikusok a technológiát veszik igénybe, hogy legyen legalább valamennyi esély ennek a látszólag megállíthatatlan növekedésnek a kezelésére. Ennek során gyakran fordulnak olyan nagyvállalatokhoz, mint az IBM, amelyek azzal kecsegtetnek, hogy az információs és kommunikációs technológia területén elért haladás „okosabb városokat” hozhat létre.
A szövegrészlet Vincent Mosco: Okosvárosok a digitális világban című könyvéből származik.
A könyv megvásárolható a webshopunkban valamint a Bölcs Várban található könyvesboltunkban!
