Az ünnepi étkezések kínai hagyományai

Az egyetlen kínai kulturális hagyomány, amelyről gyakorlatilag minden külföldi tud valamit, és amit maguk is élvezhetnek, nem más, mint a kínai stílusú ünnepélyes étkezés, kínai nevén yanhui. Mint fentebb is említettem, van egy régi kínai mondás, miszerint „az ennivaló maga a mennyország”, a régiek bölcsességét máig ható érvénnyel tükröző utalásként arra, hogy a XX. század utolsó néhány évtizedéig gyakran az egész országot sújtotta éhínség, és az egyszerű kínaiak óriási tömegei még a legjobb időkben is csak igen szerényen étkeztek, egyszerű étekfogásokkal tartva fenn magukat, s azokból is csekély mennyiségekkel beérve.

Ám az ünnepek és más különleges események, például házasságkötések alkalmából még a legszegényebb kínai is jócskán elengedte magát, és amennyire csak tehette, hódolt a lakmározás (yanhui) élvezetének.
Kínában gyakorlatilag minden különösebb alkalom megünneplése valamilyen formális étkezés köré szerveződik. Az ilyen alkalmak listája az adott helyszínre ellátogató közjogi méltóságok vagy külföldi üzletemberek tiszteletére adott ünnepi vacsoráktól más külföldi vendégek köszöntéséig, az esküvőkig, másfajta ünnepségekig és nagy családi összejövetelekig terjed.
Kína régi ismerői azt mondják, hogy a kínai lakomának mindig két fő jellemzője van: az emberek ilyenkor először is a szokásosnál jóval többet esznek, másodszor pedig olyan változatos és különleges ételeket fogyasztanak, amiket más alkalmakkor csak ritkán, vagy szinte sohasem szolgálnak fel.
A yanhui lakomákat szokás szerint általában ünnepi alkalmakkor rendezik, hangoskodással, eltúlzott gesztusokkal, valamint egy vagy több résztvevő felköszöntésére előadott beszédekkel tarkítva. Az üzleti vacsorákat gyakran jellemzi némi barátságos huzavona akörül, hogy a legfőbb vendégek az őket megillető kitüntetett helyre kerüljenek, míg a kevésbé formális étkezések alkalmából szinte kötelező a két félnek vetélkednie egymással azért, hogy ki állja a számlát, a vendégszeretet hangsúlyozott kinyilvánításai közepette.
Az ültetési rend formális banketteken az egyes résztvevők rangjának és társadalmi státuszának megfelelően alakul. A díszvendég minden esetben a házigazda jobboldalán foglal helyet.
Minél formálisabb a bankett, a házigazda és az alkalmazottai annál nagyobb figyelmességet mutat a vendégekről való gondoskodásban. A fontosabb vendégeket nagyobb bankettek alkalmából gyakran tapssal köszöntik. Ha valakit megtapsolnak, erre a visszatapsolás a megfelelő válasz. Az effajta banketteken rendszerint a házigazda adja meg a jelet az étkezés megkezdésére.
Az újoncoknak a kínai banketteken hasznos és fontos lehet észben tartaniuk, hogy a különböző fogásokat egyenként szolgálják fel, köztük kisebb szünetekkel, tehát nem érdemes jóllakni az első két vagy három fogással. A felszolgált fogások száma többnyire nyolc és tizenhat közé esik, a kiemelt fontosságú fogásokat is beleértve.
A köszöntők és különféle üdvözlő beszédek szintén a lakomák rituáléjának részei, ilyenkor a nagyszabású formális eseményeken a cirokból erjesztett maotai a kedvenc ital. A tósztok lezárásaként leggyakrabban elhangzó felszólítás az ivásra a gan bei, ami szó szerint „üres poharat” jelent, és megfelel a „fenékig” utasításnak.
A tósztok jó ideig követhetik egymást, miközben újabb és újabb résztvevők emelkednek szólásra.
A vendégekre általában igyekeznek nyomást gyakorolni, hogy igyanak minél többet, s ennek érdekében többen is ragaszkodnak hozzá, hogy újratöltsék a poharukat. Ennek az oka nemcsak a rendkívüli vendégszeretet kimutatására való törekvés, hanem az is, hogy a díszvacsorák házigazdáinak gyakorlatához Kínában (valamint Japánban és Koreában) vendégeik leitatása is hagyományosan hozzátartozik, melynek célja, hogy kiderüljön, hogyan viselkednek a vendégek az etikett szigorú szabályain kívül.
Az üzletemberektől, akiket kínai vendéglátóik vagy partnereik egy-két nappal megérkezésük után formális vacsorára hívnak meg, általában elvárják ennek az elutazásuk előtti napokban esedékes viszonzását, különösen akkor, ha együttműködésük sikeresnek bizonyult.
A fontos személyiségektől, különösen állami vagy országos szinten, akiknek a tiszteletére bankettet adnak, szintén elvárják, hogy ezt majd az otthonukban viszonozzák kínai partnereik náluk tett látogatása során.