A folyók jó metaforaalanyok – túl jók is talán. Van úgy, hogy komorak, és mélyebb jelentést hordoznak, akár a Mississippi, amely Twain szerint „a legádázabb, halálosan komoly olvasmány”. Van, amikor ragyogóan tiszták, akár egy tükör. Thoreau-t például a Concord és a Merrimack folyókon tett egyhetes útjának első napjától kezdve lenyűgözték a vízen játszó fények. [...]

  Néhány évvel ezelőtt e-mailben kaptam egy reklámanyagot egy cégtől. A hirdetésben azok számára kínáltak szolgáltatást, akiket aggaszt, hogy ők is tönkretehetik a bolygót. A Climeworks vállalat célul tűzte ki, hogy egy bizonyos összeg ellenében kivonja az előfizetői által kibocsátott szén-dioxidot a levegőből, majd ezt körülbelül fél kilométer mélyen a földbe juttatja, ahol a gáz [...]

  A repülési szakzsargonban a kvázibaleset olyan esemény, amelyből akár ütközés is lehetett volna. Azt jelenti, hogy közel kerültünk, de nem elég közel ahhoz, hogy ütközzünk. Ami azt jelenti, szerencsénk volt. Hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a kvázibaleseteket mind a légiforgalmi irányítóteremben, mind a tanácsteremben. A kutatások azt mutatják, hogy a kis híján bekövetkezett hibák [...]

  A kételkedésben rejlő szupererő „A lángelmékre jellemző, hogy tudatában vannak teljesítményük határainak” CARLO ROVELLI Nagyjából tizenhat millió évvel ezelőtt egy hatalmas aszteroida csapódhatott be a Mars felszínébe. Ez az ütközés kiszakított egy szikladarabot, amely a Marsról elindult a Föld irányába. Tizenháromezer éve ért földet az Antarktiszon, Allan Hillsben. 1984-ben, egy hómobillal tett terepszemle során [...]

    Az ő életrajzának ismertetését Marx György így kezdi el: „A 20. század elejének Budapestje, amibe Jancsi megszületett, egy kis közösségben fényes tudósok, írók, zenészek, kivándorolt milliomosok olyan kiemelkedő generációját hozta létre, amire az olasz reneszánsz városállamai óta nem volt példa.”  Ehhez az én társadalomtudós logikám kiegészítő indoklást kíván. Az olasz városállamok reneszánsza akkor [...]

Sok nevezetessége közül az a leginkább közrebocsátható, hogy neki sikerült 1970-ben létrehoznia a Naprendszer leghidegebb pontját. Nálunk mindig újságszenzáció, ha valaki valami furcsasággal világrekordot állít fel, és bekerül a Guinness-rekordok Könyvébe. Kürti világrekordját már csak egymilliomod fokkal lehet túlhaladni. Számomra sokkal fontosabb és időszerűbb, amit az atomenergia jövőjéről mondott: „Mi lesz, ha a 21. században [...]