Moore etikája fölvet egy központi kérdést a boldogság és a jóság közti kapcsolatot illetően. Nem élhetünk azzal a feltételezéssel, hogy amit kívánunk, az kívánatos. Ennél a pontnál – Moore-hoz hasonlóan – Keynes nem tudott szabadulni a David Hume 18. századi filozófus-közgazdász tette megkülönböztetéstől a „van” és a „legyen” között. Sok etikai filozófus (többek között John Stuart Mill) azt a megoldást szorgalmazta, hogy a vágyaink minőségén kell javítani, amíg kívánatossá nem válik, amit kívánunk. Keynest érdekelte volna a boldogság eredetének kutatása, ám az etika szemszögéből részben irrelevánsnak tekintette volna, mivel minden kellemesnek tekinthető érzés felveti azt a kérdést, hogy jó is-e.

Keynes szerint a tudatállapotok helyessége fokozható vagy csökkenthető az általa a történések „helyénvalósága”-ként meghatározott fogalommal. Ez utat nyitott az üzleti, politikai és filantropikus tevékenységek széles körének az etikai értelemben vett jóság eszközeként való igazolására. Keynes józan meggyőződése szerint könnyebb jónak lenni (a Moore és saját felfogása szerinti értelemben), ha adott az ember számára egy bizonyos szintű anyagi kényelem. Így hát az anyagi körülmények javítására irányuló gazdasági és politikai tevékenység jól elhelyezhető a moore-i doktrínában. Keynes abban is Moore követője volt, hogy a jó élet szerves részének tekintette a szépség befogadását, és művészetpártoló, színházalapító emberként, városszépítő és vidékmegőrző aktivistaként személy szerint is ezt az elvet követte – különösen nevezetes példája ennek a Nagy-Britanniai Művészeti Tanács (Arts Council of Great Britain) létrehozása élete vége felé. Moore követői azzal sem keverednek önellentmondásba, ha az oktatás és egészségügy színvonalának emelésén dolgoznak, amennyiben ezzel műveltebb, fogékonyabb és barátságosabb lesz a népesség.

Ugyanakkor Keynes soha nem esett abba a hibába, hogy az élvezet és a jóság között automatikus összefüggést feltételezett volna. Felismerte a kompromisszumok lehetőségét. Bizonytalanságot tükröző gondolatmenetére íme két példa; az első cambridge-i barátaival folytatott vitáiból való:

„Ahogy közeledtek az 1910-es évek, úgy tűnik nekem, egy kicsit megenyhültünk az élvezet iránt. De fénykorunkban az élvezet még számkivetett volt. Néha bizonytalanul felvetettem, hogy ha kétféle tudatállapot minden szempontból hasonló, csak az egyik kellemes, a másik fájdalmas, valami kevés mégiscsak szól az első mellett… de az volt az általános megítélés, hogy az élvezetnek nincs semmi jelentősége, és a kellemes tudatállapot felkelti a megalapozott gyanút, hogy nem elég intenzív és szenvedélyes.”

A második egy tragédiaelméleti tanulmány részlete, ezt az Apostolok nevű híres és exkluzív cambridge-i filozófiai társaságnak adta elő 1921-ben:

„Nem vagyok biztos benne, hogy minden tragikus helyzet mindenestül rossz, vagy hogy a tudatállapotok jósága, ha kellő mértékű, ne eshetne nagyobb súllyal latba, mint a helyzetek rossz mivolta… [De] elképzelhető véleményem szerint két olyan helyzet, melyek közül az egyik tragikus vagy igazságtalan, a másik nem, miközben a hozzájuk kapcsolódó tudatállapotok egyenlő értékűek a két esetben, s elképzelhető az a meggyőződés, hogy a tragikus helyzet kevésbé kívánatos a többinél.”

Ez a gondolatmenet pedig egy arisztotelészi jellegű érvhez vezetett a drámaművészetnek az etikailag haladó civilizációban betöltött helyével kapcsolatban:

„A való életben a legnemesebbnek, legértékesebbnek tartott érzéseket sokszor a gondhoz, a szerencsétlenséghez, a katasztrófákhoz társítjuk. A csatába induló hős lelkiállapotát általában eleve jónak ítéljük – de milyen kár, hogy el kell esnie… Ha viszont megengedhető rokonszenvvel viseltetni, közvetetten élvezni vagy csodálni a nemes érzéseket az azokat a való életben általában kísérő tragikus történések nélkül, akkor két legyet ütünk egy csapásra. Jelenleg, úgy látom, a tragédia célja éppen az, hogy ezt az egybeesést lehetővé tegye számunkra. Nemes érzésekkel találkozhatunk, és mentesülhetünk azok rossz gyakorlati következményeitől.”

A szövegrészlet Robert Skidelsky: Keynes- a mester visszatér című könyvéből származik.

A könyv megvásárolható a webshopunkban!