Képzeljük el, hogy 2050-et írunk, és húsz évesek vagyunk. Egy csendes szerda estén a nappalinkban üldögélünk, és a virtuális valóságot szimuláló eszközünket viseljük. Az elmúlt két órában a Himaláján túráztunk egy barátunkkal, előtte pedig a Mars krátereit vizsgáltuk. Most valami mást szeretnénk csinálni.
Virtuális valóságrendszerünk kezdőképernyőjén a különböző alkalmazásokat pásztázzuk. Elménk irányításával böngészünk a különböző műfajok és a különböző alkalmazások között, mígnem rábukkanunk egy olyanra, amelyet még sohasem próbáltunk ki. A neve: „Virtuális Történész.” Rákattintunk az alkalmazásra, és a környezet azonnal megváltozik. Egy könyvtárban találjuk magunkat, ahol egy virtuális történész üdvözöl.
– Kérdezz bármit a történelemről, és én válaszolok – mondja. Eltelik pár perc. Bejárjuk a virtuális könyvtárat, megérintjük a könyveket, kibogarásszuk a címeket. Nehéz kérdést akarunk feltenni.
Pár perc múlva eszünkbe jut egy kérdés: tegnap éjjel láttunk egy dokumentumfilmet egy eszközről, amely a 21. század elején jelent meg, és amelynek okostelefon volt a neve.
– Nem hiszem el, hogy az emberek tényleg használtak ilyesmit– gondoljuk magunkban. A történészhez fordulunk, és feltesszük a kérdést:
– Milyen technológiák változtatták meg a világot a 21. század eleje óta?
Vajon mit fog felelni a virtuális történész, aki a világon az összes adathoz hozzáfér? Magyarázatában valószínűleg meg fog jelenni számos olyan technológia, amely az elmúlt ötven év különböző pontjain látott napvilágot. Talán a Hermes, a Professor, a Thing és a Fester említésével kezdi. Ez az első négy olyan robot, amelyet az Egyesült Államok hadserege közelharcban vetett be 2002-ben az afganisztáni Kikajban. Használatuk egy új kor kezdetét jelezte, amelyben a robotok és az emberek egymás mellett élnek. A virtuális tudós ezután a számítástechnika terén végbement fejleményekről számol be. Elmagyarázza, hogy az Apple iPhone 5, egy 2012-ben piacra dobott okostelefon 2,7-szeres feldolgozási teljesítménnyel bírt az 1985-ös szuperszámítógép, a Cray-2 kapacitásához képest, vagy hogy a Nintendo Entertainment System (NES), egy 1985-ös játékplatform feleakkora feldolgozási teljesítményt produkált, mint az Apollo Holdfelderítő program számítógépes rendszere. Mivel említette az iPhone technológiáját, a történész elmagyarázza, hogy az okostelefonok milyen hatást gyakoroltak az országokra. Beszél az „Esernyő mozgalom” nevű demokráciapárti megmozdulásról, amely 2014-ben, Hong Kongban zajlott, és amely során a tüntetők egy okostelefon-alkalmazás, a FireChat segítségével internetkapcsolat nélkül is kommunikálhattak.5 Utána rátér a közösségi média világra gyakorolt hatására, amely olyan kormányellenes felkeléseket váltott ki, mint amelyet a 2011-es arab tavasz során láttunk.
A történész tovább folytatja. Vajon a 2016 utáni időszakból milyen technológiákról fog beszámolni? Ezek milyen hatást gyakoroltak a világra? Talán a mesterséges intelligencia a legjelentősebb? Vagy az önműködő robotok (amelyeket „gyilkos robot” névvel is illetnek)? A génmanipulált csecsemők? Az űrkutatás és űrkolonizáció? Az élelmiszerklónozás? Vagy valami teljesen más? Ezek és egyéb technológiák azon változás kezdetét jelzik, amelyek egyre közelítenek a világ felé. Valójában – ahogy azt majd meglátjuk – egyes technológiák már meg is érkeztek. Ezek az új technológiák mind túlnyúlnak saját határaikon, és messzemenő hatást gyakorolnak a világ dolgainak működésére és az országok egymás iránt tanúsított viselkedésére. Kormányokat dönthetnek meg, átrendezhetik az erőviszonyokat, és megkérdőjelezik az intézmények relevanciáját. Más szóval átalakítják a világot. Egyesek számára ezek az új technológiák nem jelentenek többet, mint változást. Mások szerint semmi újat nem hoznak. A technológia hullámai mindig hoztak magukkal újdonságokat, de a világ nem sokat változott. Bármit is gondolunk, a technológiai változások hulláma egyvalami miatt eltér a korábbi változásoktól. Az új vívmányok nem léteztek korábban, így felkészülni hatásukra is lehetetlen lenne. Egy olyan forradalmi jelenséggel nézünk szembe, amellyel az országoknak meg kell küzdeniük. Egyes új technológiák – mint a mesterséges intelligencia vagy a drónok – már rohamosan fejlődnek. Mások, mint a géntervezett csecsemők vagy az élelmiszerklónozás még gyerekcipőben járnak. Ám a fejlődés bármely szakaszában járjanak is, minden hasonló technológiára érdemes figyelmet fordítani.
Ez a könyv nyolc forgatókönyvet mutat be arról, az új technológiák milyen hatást fognak gyakorolni a globális geopolitikai színtérre. Mindegyik forgatókönyv egy külön technológiára épül. Az első fejezetben a géntervezett csecsemők geopolitikai hatását vizsgáljuk meg. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy a szülők módosítsák születendő gyermekük bizonyos vonásait, mint például genetikai hajlamukat egyes betegségekre.
A második fejezetben azt vázoljuk fel, hogy az űrkutatásban előnyt szerző országok – például amelyek űrbányásznak, és bázisokat hoznak létre bolygókon – hogyan teremtenek bizonytalanságot az irányítás kapcsán.
A harmadik fejezetben az automatizálást vizsgáljuk, és hogy a „gépek új korszaka”6 milyen kihívást jelent az országok számára világszerte, még ha a probléma leküzdésére egyes országok be is vezetnek stratégiákat, például egyetemes alapjövedelem-programokat.
A negyedik fejezetben azt tanulmányozzuk, hogy az élelmiszerklónozás – az országok azon képessége, hogy korábban importált termékeket maguk is elő tudjanak állítani – milyen hatással lesz a világkereskedelemre, különösen a szabadkereskedelemre.
Az ötödik fejezetben azt boncolgatjuk, hogy az olyan új fenyegetések, mint a kibertámadások és az önműködő robotok hogyan változtatják meg az országok közötti interakciókat. A hatodik fejezetben azt vizsgáljuk meg, hogy a drónok, az okoseszközök és egyéb technológiák milyen új lehetőséget biztosítanak a terroristák számára, még több biztonsági kihívást állítva a kormányok elé. A hetedik fejezetben azt fejtjük ki, hogy a drónokhoz hasonló technológiák használata miért jelenthet katasztrófát az országok számára. A nyolcadik és egyben utolsó fejezetben arra összpontosítunk, hogy a mesterséges intelligencia hogyan segít majd a kormányoknak megérteni, merre tart a világ. Ez a forgatókönyv elsőre talán furcsának tűnhet, azonban tartsuk szem előtt a világban végbemenő változások gyakoriságát és fajtáját. Semmi sem meglévő modelleket vagy szabályokat követ. Hogy ezek az új technológiák milyen hatással lesznek a geopolitikai színtérre, végső soron rajtunk, embereken múlik. Ezért sokat segíthet, ha vesszük a fáradtságot, hogy megértsük őket geopolitikai hatásukkal együtt és felkészüljünk arra, ami ránk vár.

 

A szövegrészlet Abishur Prakash: Új geopolitika című könyvéből származik.

A könyv megvásárolható a webshopunkban!