A baszkföldi Mondragón Corporación Cooperativa (MCC) ma a világ legnagyobb szövetkezete. A spanyol polgárháború után, 1943-ban az ifjú pap, José María Arizmendiarrieta egy politechnikai szakiskolát alapított. 1956-ban öt végzős diák megalapította az első szövetkezetet. Ma tizenkilenc országban képviselteti magát a csoport és 256 vállalkozást foglal magába a gépészet, a járműipar, az építőipar, a háztartási gépek, a kiskereskedelem, a pénzügyi szektor és a biztosítások ágazataiban. Saját bankkal is rendelkezik, ez a Caja Laboral Popular szövetkezeti bank.

A 75 000 foglalkoztatott 83 százaléka szövetkezeti tag. A cél az, hogy ez a szám 90 százalékra emelkedjen. A szövetkezet az ott dolgozó tagok alapvető egyenlőségére épít. Demokratikus vállalati szervezetet tükröz: a) a közgyűlés szuverenitása, mely a tagok összességéből tevődik össze és az „egy személy, egy szavazat” elvét követi; b) a vezetőtestület demokratikus megválasztása, különösen a felügyelő bizottság esetében, mely a közgyűlésnek számol be; és c) a végrehajtó szervekkel való együttműködés, amelyeket azért alakítanak meg, hogy a tagok összességének megbízásából vezessék a szövetkezetet. A nyereség kisebbik részét a munkatársak között osztják szét, nagyobbik részét pedig visszaforgatják; egy másik része a nyereségnek az együttműködésért létrehozott központi alapba folyik, mely új projekteket és munkahelyeket teremt.

Ha egy üzem pénzügyi nehézségekkel küzd, akkor a munkatársak beleegyezését követően bércsökkentésekkel lehet segíteni a szervezetet. Komolyabb pénzügyi problémáknál és megrendelési hullámvölgyeknél a foglalkoztatottakat átmenetileg más szövetkezetekbe helyezik át, hogy ott dolgozzanak. A nettó nyereség tíz százalékát a közösségbe és a különösen fontosnak minősített oktatási projektekbe fektetik – melyek erős prioritással bírnak. A Mondragón csoport árbevétele összesen tizenötmilliárd euró, és ötmillió euró saját tőkével rendelkezik.

Erősen globalizált, telephelyei Portugáliától Thaiföldig,Brazíliától Lengyelországig, Mexikótól Hongkongig mindenfelé megtalálhatóak. A Mondragónnak Németországban a Lahn folyónál található Limburgban, Herborn és Stockach településeken van termelőüzeme.

A vállalkozás saját bevallása szerinti sikerének (nyilvános) titkai az alábbiak:
– Nem a tőkét, hanem az embert helyezi középpontba. Ezt a közös tulajdon és a részvételi jog alkalmazása is alátámasztja. A foglalkoztatottak 45 százalékban nők.
– Gyakorlatilag minden nyereség visszaforgatásra kerül. (Nincsenek részvényesek.)
– A közös együttműködés hatékony eszközeinek megteremtése: a Mondragónnál válsághelyzetben sem bocsátanak el senkit.

A szolidaritási alapba gyűjtött nyereséget arra használják fel, hogy a gyengélkedő részterületeket erősítsék. A gazdaságilag prosperáló szövetkezetek számára a szövetkezeti bank magasabb kamattal nyújt hiteleket, míg a gyengélkedő nehéz helyzetben lévő szövetkezetektől alacsony, vagy semmilyen kamatot nem követel. Az utolsó pont jól mutatja, hogy hogyan működhetne a szisztematikus együttműködés vállalkozások között – a közjó gazdaságának ezen alapelve a Mondragónnál már rég megvalósult a gyakorlatban is. David Schweickart, chicagói filozófiaprofesszort a Mondragón inspirálta az Economic Democracy (gazdasági demokrácia) alternatív gazdasági modell kidolgozására. A szövetkezetnek kritikusai is vannak: Andreas Exner és Brigitte Kratzwald szerint az alkalmazottak nem rendelkeznek említésre méltó joggal a vezetőséggel szemben. A szerzők úgy vélik, az alkalmazottaknak de facto csak vétójoga marad: „A saját szervezeti felépítése és kapitalista környezete miatt a vállalatcsoport a nemzetközi telephelyi verseny sovinisztikus projektjévé változott.”

 

A szövegrészlet Christian Felber: A közjó gazdasága című könyvéből származik.

A könyv megvásárolható a webshopunkban valamint a Bölcs Várban található könyvesboltunkban!