Varol, az egykori űrkutató rávilágít arra, hogy az űrkutatás nem csupán technológiai bravúrok sorozata, hanem egyfajta élet- és gondolkodásmód is. Az űrkutatók különleges módon látják a világot: képesek az elképzelhetetlent elképzelni és a megoldhatatlant megoldani. A könyv azt mutatja be, hogyan lehet ezt a kreatív és hatékony gondolkodást átültetni az élet minden területére.

Legyen szó akár karrierünk fejlesztéséről, vállalkozásunk építéséről vagy új projektek megvalósításáról, a könyv segítséget nyújt abban, hogy ne csak a lehetetlenre fókuszáljunk, hanem a megoldásokra és az alkotó gondolkodásra is.

Michael Jenkins, korunk egyik legbefolyásosabb humán szakértője könyvében arra ösztönöz, hogy ne csak hatékony vezetők legyünk, hanem olyan vezetők, akik megértik és törődnek a velük együtt dolgozó emberekkel. Az őszinte empátia és az önzetlen hozzáállás nemcsak a munkahelyi eredményeket javíthatja, hanem hozzájárulhat a nagyobb társadalmi és környezeti célokhoz is.

A könyv a világ minden tájáról származó társadalomtudományi adatokkal, emberi megfigyelésekkel és esettanulmányokkal támasztja alá állításait. Az esettanulmányok segítenek bemutatni, hogy az empátiával és az önzetlenséggel átitatott vezetés hogyan járulhat hozzá a fenntarthatósághoz, az egyenlőtlenségek csökkentéséhez és más fontos társadalmi célokhoz.

Kötete kendőzetlenül mutatja be, hogy a modern technológia működésének alapját képező ritka és nélkülözhetetlen nyersanyagok bányászata és előállítása milyen magas árat követel a környezettől és a társadalomtól. Arra figyelmeztet, hogy a ritkafémekért folytatott versenyfutás veszélyeztetheti a globális stabilitást, és átalakíthatja a hatalmi egyensúlyokat, különösen Kína és a nyugati világ között.

Mindez a cselekvésre késztető, egyben aggasztó jelenség napjaink legambiciózusabb vállalkozása körül zajlik, a fenntartható jövő és az innováció érdekében. A könyv olyan témákat feszeget, amelyek mindannyiunkat érintenek, és arra ösztönöz, hogy mélyebben megértsük a döntéseink és választásaink mögött rejlő összefüggéseket.

A könyv lapjain találkozhatunk a folyószabályozás okozta károkkal küzdő mérnökökkel, akik új utakat keresnek a természeti egyensúlyok helyreállítására. Biológusokat ismerhetünk meg, akik a világ legritkább halainak a védelmére törekednek, hogy megóvják őket a kihalástól. Vegyészek és fizikusok munkáját járhatjuk körül, ahogy például a szén-dioxid kőzetekbe zárásának lehetőségén vagy éppen a légkör mesterséges hűtésén fáradoznak, ami talán egy nap még az égboltot is fehérre festheti.

Kolbert állítása szerint ugyanazok a beavatkozások, amelyek egykor veszélyeztették a biodiverzitást és a környezetet, most potenciálisan a megoldások kulcsát hordozhatják a bolygónk érdekében – bár nem feltétlenül veszélytelen módon.

Robin Wall Kimmerer erdőbiológus az évszázadokon átívelő indián kultúra mély ismereteit köti össze a növényvilág iránti szeretetével és a fenntartható jövő iránti elkötelezettségével. A természet és az ember kapcsolatának sokrétegű szépségét és jelentőségét tárja fel könyvében.

A híres antropológus, Jane Goodall a következőképpen méltatta Kimmerer munkáját: „rendkívüli könyvet írt, amely bemutatja, hogyan lehet a tudomány tényszerű, objektív megközelítését az őslakosok ősi tudásával gazdagítani. Az a mód, ahogyan megragadja a természet szépségét – az óriáscédrusok és erdei szamócák, az esőerdő és az illatos szentperjével borított rét képe – még sokáig velünk marad, miután elolvastuk az utolsó oldalt is.”

A szerzők azt vizsgálják meg, hogy a világ népességének öregedése milyen követkeményekkel jár a gazdaság és a társadalom egészére nézve. Hangsúlyozzák, hogy a világgazdaság központja Ázsia, különösen Kína felé tolódik el, elemzik, hogy milyen növekedési stratégiát választhatnak az öregedő társadalmak, különös tekintettel Kínára és a Nyugatra, továbbá foglalkoznak a társadalmi egyenlőtlenségek alakulásával is.

A könyv érdekes olvasmány mindazok számára, akik érdeklődnek a gazdasági és társadalmi trendek iránt, és szeretnének mélyebb betekintést nyerni a világ demográfiai és globalizációs változásaiba, valamint ezek jövőbeni hatásaiba.

A könyvben főként olyan nevekkel találkozhatunk, akik az Amerikai Egyesült Államokban hagytak maradandót, de szülőhazájuktól méltatlanul kevés figyelmet kaptak. Az író eme történeteket érdekes és személyes események köré fonja, ezzel megmutatva, hogy a tehetséggel és tudásvággyal párosult elszántság célszerű útmutató lehet a sikerhez.

Kopátsy üzenete az olvasóknak, hogy a tehetség és tudás korunkban nemcsak a személyes boldogság és az anyagi stabilitás forrása, hanem esetlegesen útlevél a világhírnévhez is.

A legnagyszerűbb magyar tudósokról és páratlan karrierjükről szóló kötet kiváló ajándék külföldi ismerőseinknek, hogy többet is megtudjanak a „marslakókról”, vagyis azokról a magyarokról, akik átformálták a nyugati tudomány világát a 20. században.