Bárki, akinek a döntésitől emberek sorsa függ, tekinthető vezetőnek. Jó vezetőnek nem csak születni lehet. Bárki, aki a könyvben megfogalmazott elveket követi, jobb, sikeresebb vezetővé válhat, amely folyamat végül az egész társadalmat jobbá teheti. A vezetési ismereteket ma túlmisztifikálják (szakirodalom, tanácsadók is ösztönzik ezt a folyamatot), ahelyett hogy világosan, egyszerűen meghatároznák, hogy [...]

    Az agilis vezetők egyben összekapcsolt vezetők is, miközben egyszerre két egymásnak ellentmondó tulajdonsággal rendelkeznek: megvalósítók (enabler), tehát gyorsan és hatékonyan képesek előremozdítani a szervezetet, egyértelmű célokat megfogalmazva és azokat elérve, azonban rendszeresen megkérdőjelezik tevékenységüket (disruptor), annak jóságát és relevanciáját és szükség szerint átalakítják folyamataikat, rendszereiket, ha a környezetük úgy tartja kívánatosnak Az agilis [...]

    A mapping method a világ legmagasabb szintű vezetői tanácsadóinak legjobb gyakorlatain alapul, de személyre szabott a tanácsadó cégeken kívüli emberek számára is. Az a top-down stratégiai megközelítés, amely figyelmen kívül hagyja az érdekelteket, garantált recept a bukáshoz. A mapping method egy problémamegoldó perspektívát követel meg. Einstein is azt mondta, hogy ha egy órát [...]

    Az etikus vezető egyben értékteremtő vezető, míg az a vezető, aki nem hoz létre erős erkölcsi kódexet és nem tud változtatni, értékpusztító. Etikus vezetőként el kell kerülnünk az etikai sodródást. Az etikus vezetők feladata annak biztosítása, hogy maguk és szervezeteik etikus módon viselkedjenek. Ha méltányosan és tisztességesen bánunk másokkal, akkor ugyanezt fogják tenni [...]

    A vezető minősége – emberi tulajdonságai – és hitelessége kulcsfontosságú. A szerző szerint a vezetők minősége és hitelessége legfőképpen azon múlik, hogy ismerik-e és megértik-e a vezetés lényegét, s hajlandók-e ennek megfelelően vezetni – függetlenül attól, hogy ez milyen lemondásokkal jár. Egy jó vezető folyamatosan fejlődik. Vezetőnek nem elég csupán születni, rengeteg gyakorlással, [...]

    A közgazdaságtani gondolkodásunkat a klasszikus közgazdaságtan által bevezetett, a „gazdaság, mint gépezet” metafora határozza meg, amely a 18. században alakult ki a fizika fejlődésének nyomán. A tudományosság látszatának megteremtésének igénye miatt viszont teljesen figyelmen kívül hagyta a gazdaságban meghatározó emberi és etikai tényezőket. A gazdasági rendszerek olyan élettelen gépezetekként való kezelése, amelyek erkölcs [...]