Az etika ezen leválasztása az üzlet magjáról azt mutatja, hogy alapvetően hiányzik annak megértése, hogy mi valójában az etika. Először is, az a pozitivista elképzelés, hogy a tudomány valahogy értéksemleges,
értelmetlen. A tudósok mindannyiunk életére hatással vannak, néha a jóra, néha a rosszra befolyásolhatnak minket. A tudósok maguk is tisztában vannak ezzel. A Manhattan-projekten dolgozó fizikusok tudták, hogy a munkájuk több százezer ember halálát okozhatja, és sokan közülük belsõ démonokkal harcoltak. Egyikük, J. Robert Oppenheimer, azt mondta Harry Truman elnöknek, hogy érzi, hogy vér tapad a kezéhez. Évekkel később felidézte az atombomba
egyik első tesztjének megfigyelése közbeni reakciókat: Tudtuk, hogy a világ ezentúl már nem lehet a régi. Egyesek nevettek, mások sírtak, a legtöbben csak hallgattak. Nekem a hindu Bhagavad-gíta szavai jutottak eszembe; Visnu
megpróbálja meggyőzni a herceget, hogy tegye a kötelességét, és hogy lenyűgözze őt, felveszi többkarú alakját, és
azt mondja: „Én lettem a halál, világok elpusztítója.” Azt hiszem, mindannyian erre gondoltunk, ki így, ki úgy.
A humán genom projekten dolgozó tudósok szintén tudatában voltak annak, hogy munkájukkal vissza is lehet élni. Sir Tim Berners- Lee küzdött azért, hogy a világhálót nyilvános térként őrizzük meg, mert aggódott, hogy mi történik, ha egy oligarchia ellenőrzése alá kerül. És így tovább. Ha megkérdeznénk a legtöbb tudóst a munkájuk
etikai dimenzióiról, különösen azokat, akik az alkalmazott tudományokban dolgoznak, azt mondanák, hogy az etika nagyon gyakran a gondolkodásuk homlokterében és középpontjában van.
Az üzlet nem különbözik, vagy inkább nem különbözhet ettől. Függetlenül attól, hogy felismerjük-e vagy sem, minden döntésünknek etikai következményei vannak, és ez magában foglalja az üzleti döntéseket is. Minden tett következményekkel jár. Bármely üzleti tevékenységünkre vonatkozó döntésünk hatással lesz az üzlet többi szereplőjére. Ez egy adott dolog; nem lehet kihagyni a számításból. Vállalati vezetőként hozott intézkedéseink
pozitívan vagy negatívan befolyásolják az érdekeltek jólétét, és ennek etikai következményei vannak, amelyeket nem lehet elkerülni.
Az üzleti vezetők számára az etika nem egy „jó, ha van” dolog, hanem kötelező tartozék. Ennek két oka van. Először is, az etika segít a vezetőknek, hogy végiggondolják saját magukat és vállalkozásukat. Ismerjük az etikai kudarc következményeit az üzleti életben; minden hónapban, néha minden héten találkozunk velük a sajtó oldalain. Az etikai hibák veszélyesek. Rombolják a hírnevet, elpusztítják az értékeket, és károsítják az embereket és
közösségeket. Néha az etikai kudarcok az emberi életet is veszélyeztetik. Lehet, hogy az üzleti vezetők nem az oppenheimeri „világok elpusztítója” helyzetében vannak, de igenis élet és halál urai. Az Egyesült Királyságban minden nap meghal valaki egy hatalomban lévő személy által hozott döntés következtében. Munkahelyi balesetben,
veszélyes vegyi anyagok miatt, az autók káros kipufogógázainak, vagy gyárak által kibocsátott gázok belélegzése okán halnak meg, vagy pedig hibás termékek által okozott balesetek következtében. Miközben a kormányon próbáljuk számonkérni a Grenfell-torony 2017-es katasztrófája során bekövetkezett kudarcokat, ne felejtsük el, hogy a tüzet valójában egy hibás hűtőszekrény indította el. Az előző évben egy másik toronyházban, a Shepherd’s Bushban kitört
tűz állítólag egy hibás szárítógéppel hozható összefüggésbe.21 Üzleti vezetőként felelősek vagyunk ezekért az incidensekért. Nem tudjuk egyszerűen mosni a kezeinket, és úgy tenni, mintha valaki más hibája lenne.

 

A szövegrészlet Morgen Witzel: Az etikus vezető című könyvéből származik.

A könyv megvásárolható a webshopunkban valamint a Bölcs Várban található könyvesboltunkban!