A versengés és a szuverenitás elvesztésétől való félelem mindig is megnehezítette a világ kormányzásának megvalósítását, nem is beszélve egyetlen világkormány létrehozásáról. A nemzetközi közösséget gyakran emlegetik, de csak ritkán valósul meg. Amikor pedig beszélnek róla, többször fájlalják számos kudarcát, mint ahányszor kevésbé látványos sikereit ünneplik. Az első világháború megmutatta: muszáj közösen felelősséget vállalnunk a kollektív [...]

A kínai Új Selyemút politika az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) megalapításával karöltve kétségkívül a közelmúlt legjelentősebb geopolitikai és geoökonómiai kérdéseinek egyike világszinten. A szárazföldi és tengeri Selyemutak arra hivatottak, hogy Kína területét összekapcsolják az eurázsiai kontinens másik felével, valamint a kelet-afrikai régióval és a Csendes-óceán déli területeivel. Kína politikai és gazdasági hatalma a 2000-es [...]

A globalizáció egy új korszakába lépett a technológia, tudás, valamint egy hosszú távú fentartható növekedésre építő korszakba. Ebben az új korszakban a földrajz és a gazdaságföldrajz felemelkedéséről beszélünk, a geopolitikai folyamatokat a geoökonómiai folyamatok váltják fel, a területszerzés helyett a piacokért folyik a verseny. A geoökonómia, a közgazdaságtan, a társadalomtudományok és a földrajz fúziós találkozópontjaként [...]

A globalizáció – mint a bolygó különböző csoportjainak összekapcsolása – nem új keletű jelenség. Az első látványos megnyilvánulásai a nagy földrajzi felfedezésekig nyúlnak vissza, a 15. század végére és a 16. század elejére. Fernand Braudel „világgazdaságnak” nevezte már a Spanyol és Brit Birodalom idején fennálló nemzetközi gazdasági rendszert is. A 16–17. századtól kezdve az olyan [...]